Davos és Porto Allegre

2010-02-06 07:45:03

A svájci Davosban minden évben megrendezik a nemzetközi pénzvilág és a globális cégek összejövetelét. Ebben az évben a központi téma a válság volt. Elnöksége óta először Sarkozy is részt vett a fórumon, ahol előadásával kivívta a bankárok ellenszenvét. Egyrészt figyelmeztetett arra, hogy a világválságot ők robbantották ki, majd arról beszélt, hogy morálisan védhetetlen és gazdaságilag indokolatlan a bankvilág vezetőinek hatalmas fizetése. Kijelentette, hogy a béreknek az elvégzett munka társadalmi hasznosságát kell tükrözniük.

Az egyéni haszonnal törődő bankároknak érthető módon nem tetszett Sarkozy kritikája. Azon pedig többen felháborodtak, hogy a francia elnök meg akarja adóztatni az országok között áramló pénzt, rámutatva arra, hogy a bankok feladata elsősorban a reálgazdaság finanszírozása és nem a spekuláció. Sarkozy elnökről egyébként tudnunk kell, hogy – elsőként Európában – kamatostól visszakérte a bankoktól a válság kitörésekor nekik adott pénzeket, azért, hogy annak jelentős részét a kis- és közepes vállalatok megerősítésére fordíthassa. Felvetette továbbá azt is, hogy az árfolyamokat a kormányoknak ellenőrizniük kellene.

A davosi társaságban szokatlan jelenség volt Philip Jennings szakszervezeti vezető is, aki szembesítette az üzleti világ képviselőit azzal a ténnyel, hogy miközben a válságot a bankok váltották ki, a bankárok fizetése és jutalmai azóta is folyamatosan nőnek.

A válság terheit pedig a munkások viselik: stagnáló, sőt csökkentett fizetések, illetve elbocsátások formájában. Idézte, hogy az Egyesült Államokban még a hetvenes években a felső vezetők a munkásátlagbér harminc-negyvenszeresét keresték, ez a szorzó mára 319-esre nőtt. Követelte, hogy a vezetők ne vihessenek haza a jövőben többet, mint az átlagos munkásbér nyolcvanszorosa, mert – mint megjegyezte – itt lenne az ideje, hogy az üzleti világ társadalmilag felelős magatartást tanúsítson. Jegyezzük meg, hogy Magyarországon nem ritka az olyan vezető, aki százszorosát keresi a lakossági és nem a munkásbér átlagának!

A davosi rendezvényen mutatják be minden évben a globális versenyképességi tanulmányt, amely a Világgazdasági Fórum és az amerikai Harvard Egyetem közös munkája. A 2009–2010. évi kötet 133 ország versenyképességi helyzetét mutatja be. Magyarország a listán az 53. helyen áll, míg Csehország a 31., Szlovénia a 37., Szlovákia a 47., Lengyelország a 46. és Észtország a 35.
A kötet a problémák okaira is rávilágít. Magyarország esetében egyértelműen a kormány tevékenységét tartja a gazdasági lecsúszás okának. A kormányzás minősége és átláthatósága szempontjából a 113. helyen vagyunk. De még ennél is rosszabb a helyezésünk a kormánypolitikák tartalma tekintetében.

A tanulmány szerint a magyar kormányra az óriási pocsékolás a jellemző. Ennek alapján csak a 127. helyet érdemeltük ki a 133-ból. A pocsékolást és a rossz minőségű munkáját pedig a magas adóztatással ellensúlyozza. E tekintetben a 132. helyen vagyunk. A legrosszabb, vagyis a 130. helyezést a bürokrácia mértéke miatt kaptuk. A tanulmány szerzői szerint a bürokrácia és a korrupció megöli a tisztességes vállalkozásokat, közöttük is elsősorban a kis- és közepes cégeket. Arra is figyelmeztet, hogy a kormány vezetőire nem az objektív, az ország érdekeit szolgáló döntések jellemzők, hanem sokkal inkább a kivételezés, a barátoknak, üzlettársaknak, párttársaknak való kedvezmények nyújtása. Ennek tekintetében a 114. helyen vagyunk. Arra is rámutat azonban a tanulmány, hogy még mindig vannak erős pontjaink.

Ilyen például a társadalom innovációs képessége (48. hely), a kutató-fejlesztő hálózat minősége (23. hely), és a matematika, valamint a természettudományok oktatásának színvonala (26. hely).

Ez azt érzékelteti, hogy nem az összeszerelő, tömegtermelést végző globális cégek becsábításától, hanem a magyar kreativitás felszabadításától várhatjuk a sikeres gazdasági fejlődést. Természetesen ehhez színvonalas és átlátható gazdaságpolitikára, a bürokrácia radikális csökkentésére és a korrupció, a baráti pénzosztás megszüntetésére is szükség van.

A davosi találkozóval immár tíz éve párhuzamosan tartják a Szociális Világfórumot Brazíliában, Porto Allegrében azzal a céllal, hogy a nagytőke és a pénzvilág érdekeivel szemben felmutassák a kisemberek, a munkások érdekeit, és figyelmeztessenek arra, hogy a világban egyre nyilvánvalóbb a társadalmi igazságtalanság léte, a szegények számának növekedése.

A fórum előadói hangsúlyozták, véget kell vetni annak, hogy a világ gazdaságát néhány száz globális cég uralja, amelyek elszívják a fejlődő térségek erőforrásait, és lehetetlenné teszik, hogy ezek az országok normális életszínvonalat biztosítsanak az állampolgáraiknak, illetve hogy gazdaságuk felzárkózzék a fejlett országok színvonalára.

Olyan társadalmat követeltek, amelyben a természeti környezetet és az embereket, továbbá a helyi vállalkozásokat nem rendelik alá a nemzetközi tőke érdekeinek.
 
Csath Magdolna
magyarhirlap.hu

További cikkek az Althír Tallózóból